Megszakad a szíved,
Vérzik, ott belül.
Ég a fájdalomtól,
De egyszer majd elül.
Újra arra gondolsz,
Jobb lenne meghalni,
De eszedbe jut, hogy van,
Kiért érdemes élni.
Elképzeled, mi történne,
Ha mégis megtennéd.
Hány ember lenne,
Ki gyászodat szenvedné.
Megnéznéd fentről,
Ki hogy reagál,
Ki gondol haraggal,
Vagy örömmel rád.
Elszomorodsz, mikor azokra gondolsz,
Kik igazán szeretnek.
Ekkor döntesz végleg,
Ezt velük nem teheted meg.
Rájössz, hogy a világ rossz,
S az élet sem habos torta.
De hálás vagy azért, hogy vannak,
Kik figyelnek gondodra.
Vérzik, ott belül.
Ég a fájdalomtól,
De egyszer majd elül.
Újra arra gondolsz,
Jobb lenne meghalni,
De eszedbe jut, hogy van,
Kiért érdemes élni.
Elképzeled, mi történne,
Ha mégis megtennéd.
Hány ember lenne,
Ki gyászodat szenvedné.
Megnéznéd fentről,
Ki hogy reagál,
Ki gondol haraggal,
Vagy örömmel rád.
Elszomorodsz, mikor azokra gondolsz,
Kik igazán szeretnek.
Ekkor döntesz végleg,
Ezt velük nem teheted meg.
Rájössz, hogy a világ rossz,
S az élet sem habos torta.
De hálás vagy azért, hogy vannak,
Kik figyelnek gondodra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése